Szinkronrendező

Létezik, létezhet-e teljesen individuális művészet? Olyan, amely nem kötött a művészeti tartalmat (filmet, zenét, képet, szöveget) előállító személy, és az azt olvasó szintúgy különálló személy viszonyához? 

Pl. Irodalmi szöveg

Béla:

Mi van,he?

Aristofoucaultos:

Béla, gyere. Ülj ide.

Béla:

Me? Mé?

Aristofoucaultos:

Kérdezni szeretnék tőled valamit.

Béla:

Tőlem mér? Mér tőlem?

Aristofoucaultos:

Bárkitől megkérdezhetném, de mégis tőled fogom. Szerinted mi a művészet?

Béla:

Mi a mi?

Aristofoucaultos:

A művészet.

Béla:

Táncolás, zenélés, ilyenek

Aristofoucaultos:

milyenek?

Béla:

képek is

Aristofoucaultos:

Miért ezeket mondtad?

Béla:

Mert ezeket művészek csinálják.

Aristofoucaultos:

Attól lesz valami művészet, hogy művész csinálja?

Béla:

igen!... nem?

Aristofoucaultos:

Eszerint a művészetet csak a művész csinálhatja?

Béla:

me mé, nem?

Aristofoucaultos:

Akkor a méhet meg a méhész gyártja?

Béla:

mi van hé, ez hogy? mé jön ide?

Aristofoucaultos:

a szülész meg a szülést csinálja?

Béla:

nem a gyereket én csináltam a doktor kiveszi

Aristofoucaultos:

Mi a közös a méhészben a művészben és a szülészben?

Béla:

Az ész?

Aristofoucaultos:

mi az az ész?

Béla:

ha valaki okos

Aristofoucaultos:

akkor a művész a szülés és a méhész attól művész szülész és méhész, hogy okos?

Béla:

tudja a bánat

Aristofoucaultos:

mi az az okos?

Béla:

ha valaki tudja a dolgokat

Aristofoucaultos:

akkor aki nem tudja a dolgokat, az buta?

Béla:

az buta igen

Aristofoucaultos:

akkor a művész a méhész és a szülész az tud dolgokat?

Béla:

igen, tudnak valamit hogy szülessen a gyerek meg a méhek meg a művészek is tudnak valamit

Aristofoucaultos:

mit tudnak?

Béla:

Csinálni valamit nem?

Aristofoucaultos:

Emlékszel Béla mit mondtál? Nem azt mondtad, hogy a művészek attól művészek, hogy csinálnak valamit?

Béla:

nem tom mit mondtam

Aristofoucaultos:

de igen, ezt mondtad, tehát a művész attól művész, hogy csinál valamit

Egyelőre ennyi Béla, köszönöm

Lehet-e úgy művészetet csinálni, hogy csak magunknak? Hogy más nem látja? Hogy más nem tud róla? Hogy csak a csinálás a lényeg, az előállítás, a kimondás, a lefestés, a lerajzolás, a fényképezés, a mozgás, a térben létezővé tevés, és nem számít, hogy látja-e olvassa-e, hallja-e valaki?

Lehet-e befogadó nélküli művészetet csinálni?

Lehet-e azért művészetet csinálni, mert egyszerűen meg tudjuk csinálni, hogy képesek vagyunk rá, ezáltal kifejezhetjük azt a valamit, amit úgy tudunk, hogy csak csinálás közben tudjuk?