Szinkronrendező

A bölcsész vagy közönséges humán szakos egyetemista (homo naplopós) az emberek osztályának egyetemista rendjébe (homo universitus) és a bölcsészfélék családjába tartozik. Földünk egész területén megtalálható, mind a déli, mind az északi féltekén, Ausztráliától Európáig. Tucatnyi különböző alfaja létezik (anglisztika-, média-, történész-, magyar- stb. - szakosok), melyek habár külalakjukban kevésbé eltérőek egymástól, azért rendelkeznek specifikus jegyekkel, és korszerű genetikai módszerekkel valószínűleg jelentős különbségek lennének kimutathatók ezek között a populációk között.

A bölcsész valószínűleg egyike a földön élő legnehezebben megérthető egyetemista-féléknek. A felnőtt bölcsész hossza ált. 150-200. cm.; testtömege 35-135 kg. között terjed. Élettartamuk tipikusan Európában 65-től 85 évig terjed szabadban (ázsiában jellemzően több), habár érkeztek jelentések 105 év feletti példányokról, bár ezt eddig bizonyítani nem sikerült. A fiatal bölcsészek csoportokba verődhetnek, de a párválasztás után - mely egy "életre szól" - a párok közösen védik területüket, és nemi életüket.

A közönséges humán szakos egyetemista több száz éve él együtt az emberrel. Olyannyira alkalmazkodtak, hogy számos területen mint kártevőt tartják nyilván őket. Alkalmazkodásának sikerességét mindenevő voltának köszönheti. A természetben legfőbb táplálékukat az anyjukfőztje mellett a melegszendvics (aka. sonkás meleg), párizsis óriás-szendvics, chinese foods, és egyéb apróbb állatok jelentik, de hihetetlenül ügyesnek bizonyultak egyéb opportunista táplálékszerzési módokban is. Minden alkalmat megragadnak a táplálék megszerzésére legyen az akár alkohol, cigaretta, vagy konyhai hulladék.

Elnevezése

Egyes elméletek szerint a magyar bölcsész szó ősmagyar finnugor jövevényszó, melyhez hasonlóan hangzik néhány más finnugor nyelven is: manysi nyelven bölfasz, hanti nyelven böllércs, szamojéd nyelven pedig pölcércsöszöcsöb. Más filológusok szerint nyelvújításkor keletkezett szó, mely a bölcs és az eszű összerántásából keletkezett, de erre a közönséges humán szakos egyetemistákon végzett kísérletek tapasztalataiból kevésbé mernek következtetni.

Fejlődéstörténete

A bölcsészek mai formájukban jellemzően Európában alakultak ki, már az ókorban is ismertek voltak, és igen népszerűtlenek egész napos hereverézésük, és azon jellegzetes tulajdonságuk miatt, hogy képesek a legkisebb terhelés hatására is panaszáradatba kezdeni. Ezt a jelenséget jellemzően csak populáción belül figyelték meg manapság, és feltételezhetően hosszas fejlődés eredménye.

A középkor bizonyos részében, a katolikus szabályozások hatására a bölcsészek népszerűsége csökkent, s fajspecifikus jelleggé vált az állítólagos nőtlenség. Vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a bölcsészek mint bármely más egyetemista osztályú rend, teljességgel képtelen fiktív erkölcsöknek megfelelni, és nagyon hajlamos a lázadásra, hamar új vallásokat alapított a reformáció jegyében. Ezt követően hosszas fejtegetésekbe kezdtek az élet dolgairól, s amíg a természettudósok rendjébe tartozók felépítették ma ismert világunkat, a bölcsészek leginkább irodalmi művek gyártásával és élvezetével tettek hozzá az emberiség fejlődéséhez. Egyes bölcsészek mintegy különleges tulajdonságként politikussá váltak, és világháborús helyzetbe sodorták az emberiséget. Egyes szerzők az ő eredendő bölcsészségüket ma már kétségbe vonják.

Megjelenése

A bölcsészek igen feltűnőek, megjelenésük azonban jellemzően egyed-specifikus. Némely egyedek feltűnőek, akár vörös, vagy narancssárga hajjal, mások kizárólag márkás ruhákban, megint mások kizárólag kitett mellekkel, megint más egyedek pedig kizárólag öltönyben élnek. Jellemzően könyvekkel élnek együtt, melyekből alig, vagy kizárólag más, valamilyen furcsa, kutatók eddig fel nem tárt szisztéma szerinti hierarchiában felettük álló bölcsészek (tanáraik) által feladott oldalakat olvasnak. Némely egyedek kiváló eszközhasználók, ők laptoppal élnek.

Elterjedése

Magyarorszgáon különösen sok bölcsészt találunk egyetemi városokban, frekventáltan Budapesten, a Kálvin Tér környékén. Ettől eltekintve a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok között is megélnek. Számuk konstans, mivel ha a szaporulat nem is kiváló, de a kevés bölcsész, aki túléli az első féléveket, általában már kiválóan berendezkednek a túlélésre.

Életmódja, szaporodása

A bölcsészek kedvelik az alkoholos italokat, szabadtéri mulatságokat, és egyebeket. Nemi életüket legszívesebben egymással élik, és szexuális vonzalmuk, és az egyedek egymás iránt érzett rajongása miatt gyakran hajlamosak a poligámiára. Némely egyedek azonban kifejezetten monogámak, így nehezítve a rendszerszerű kutatásokat. Szaporodásuknak módja az emberekhez hasonló jegyeket visel magán.

Tartása

Vagy az államon élnek, vagy diákhitelből.

Ön kérjük, - amennyiben nem a gyermeke - kérjük ne tartson otthont bölcsészt!