Egy kis ad hoc melankólia csak úgy mert ilyeneket akkor lehet posztolni ha nagyon nem aktuálisak, a dátumbélyegző szerint is múlt heti. Hétfői.
Tudomány-depresszió
Müller Péter Sziámi elveszetttt dalszöveg-kézirata
nappal, és éjjel
tánc ez ezer veszéllyel
lépkedj ide oda, amoda
nem futhatsz előle el soha
némán fut végbe
minden remény a végben
szempont-perspektíva
problema-kollektíva
vesztesz majd egyszer
suttogja halkan a rendszer
pedig nincs rendszer, csak tesztel
a mennyország tűzoltó-rendszer
hányszor, ó hányszor,
hányszor futsz zátonyra, hányszor
depressziób-a-gónia
túlcsorduló memória
felejts, hát felejts
felejtsd a felejtset, felejts
(közben vokál: lépkedj ide oda, amoda
nem futhatsz előle el soha)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.