"45 fölöttiek el vannak felejtve, avagy mi fizetjük mindenki kedvezményét" - tiszta populizmus.

Jó lenne, ha ezek "az öregek a hibásak, tudd meg miért", vagy "a fiatalok a hibásak, tudd meg miért" jellegű posztok meg sem születnének, bár tudom, ez eléggé irreális elvárás, mivel a feszültségeink, és önmagunk sajnálása zsigeribben működik, minthogy az újságírás vagy a bloggerszféra ne használná azt ki. 

Érthető, hogy vannak frusztrációnk, de a legkevésbé sem lehet globális folyamatokért egész korcsoportokat hibáztatni. A legolcsóbb általánosítások közé tartozik. Sok baj van vele, de a fő problémám, hogy úgy tűnik, mintha nem egy hajóban eveznénk valamennyien.

Leírom, de tényleg csak a rend kedvéért, semmint, hogy értelmét látnám: a kormányzat, a hatalmi rendszer számára - főleg választás előtt - kiváló életkori polarizációs lehetőség a generációk megosztása. A generációs összetartozás erősítésével - úgy vélem - az adott generációt képviselni szándékozó párt felülreprezentálódik a már életkorilag polarizálódott választóknál. Ez egyébként talán a Fidesznek kedvez... tekintve, hogy ők képviselik szlogenek (meg átlagéletkor...) szintjén a negyvenöt pluszosokat. 

Egyébként - csak hozzáteszem -, nem csak a 45-62 évesek fizetik "mindenki kedvezmény"-ét. A negyvenöt alattiak is, meg pár hatvankét év fölötti adófizető is hozzájárul. Elég sokan, és elég sokat. Persze mindaz amit leírtak - amint az idézett blog alcíme is jelzi -, a szerző véleménye, és nem kell vele egyetérteni.

Különben mindenkinek kijár tizenöt perc hőbörgés, mindenki (értsd: "mindegyik" "generáció") elmondhatja a magáét. Csak aztán nehogy túl komolyan vegyük a nagy megmondást... a kevesebb sótlanságból is több. 

Kár, hogy csak úgy nyolc-kilenc éves korukra tanulnak meg a gyerekek írni, és további két-három évbe is beletelik, mire megtanulnak szépen fogalmazni. Pedig egy "A tíz éven felüliek mind hibásak, mert már minden lehetőséget legalább egyszer elbasztak helyettünk" posztra biztos rákattintanék.