Szinkronrendező

Hát igen, folytassuk ott, ahol tegnap abbahagytuk, mégpedig, hogy ifjabbik Kádár Zolika (az idősebbet nem igazán ismerte, isten nyugosztalja) a spanyol Melaneras szigetén koktélját elfogyasztandó a büfébe indult. Útközben igencsak megszemlélték őt a hotel egyéb lakói: bmw-s baseballsapka, reklámpóló, és fürdőnadrág volt rajta meg a papucs, amivel még az anyja vegzálta, hogy el ne felejtse elcsomagolni.

A bárban változó korú és nemű emberek táncoltak könnyed lanzs zenére, kézfejeiken aranyékszerek, gyűrűk, és ezüstnemű váltogatva csörgött a zene ritmusára. Egy kisebb társaság kalóznak öltözve a Kalózbálból érkezett, de voltak még esküvői ruhában is hölgyek, ahogy lánybúcsút, meg legénybúcsút is ültek néhányan. „ A bárban kaszinó üzemel” – felirat.

A hoszteszek kedvességétől ellágyulva szürcsölte Zolika a kis napernyős koktélját, amikoron a mosdóból visszaérkezett a korábban az autóból kikászálódott lány. Most (vagyis akkor) orra körül púder- és egyéb pornyomok látszódtak a romantikus-fehér neonfényben megcsillámlani, és Zolika szíve menthetetlenül a lányé lett. A kérdés tehát, már ha így egzaktul feltehető: Hogyan is lehet egy nő szívét meghódítani? Elvégre semmit nem tud róla, még a nevét sem. Soha nem találkoztak, nincsenek közös ismerőseik. Feladat.

Zolikának eszébe jutott költőpénze, és egy érzés kerítette hatalmába, mely a vagyonosodással párhuzamosan növekszik a lélekben: a pénz mindent megold. Kis koktéljával a kezében egyensúlyozva felszaladt a szobájába, és puma márkájú sporttáskájából kipakolt az ágyra úgy cirka egymillió forintot, majd oszlopokba rendezte, és kötegekbe, mint a szórólapot. Végül magához vet egy nagyobb köteget, és a bárba visszatérve megkezdte az aktív nyaralást: a bár kis kaszinójába lépett, ahol a lány egy nagyobb társaság kis ékköveként ragyogta be a szerencsejátékra éhes férfiak estjét, majd a Rulette világába merülvén Zolika minden általános- és szakiskolai tanulmányainak tükrében úgy döntött, kizárólag a feketére rak, mindig ugyanannyit. A csajozás figyelemfelkeltő lehetőségét választotta tehát aznapi skill-fejlődésének ágaként. Sikerre volt ítélve a fiú.

És valóban. Nem is gondolnánk, de némely női szív rejtelmeibe bepillantani csak az éppen kiváltságosak képesek. A Némely női szív elrejti titkait, míg mások – nem Némelyek - válogatás nélkül minden jött-ment férfinak feltárják azokat, hátha gyógyírül szolgálhatnak a múlt fájó sebeire. Így járt Kádár Zolika is. Az ismeretlen nőszemély - évidemment egy künnrekedt honfitárs -  ezen az estén a kis szórólapost tartotta egyedül a búfeledésre érdemesnek. Kiürült poharak, szájakon csüngő pillantások, asztal alatti lábdörgölések, dudorodó nadrágsliccek. Az est mérlege egy cuki fiú vagy Zolika elbúcsúzás, cirka félmillió kaszinómínusz, és egy kómaszerű álomba-zuhanás lett végül. Micsoda forró, érzéki spanyol éjszaka!