Remélem a populista-demagóg címválasztásom sem tántorít el senkit Sevillai Szent Izidortól. Isidorus (Isidorus Hispalensis) a szó érintetlen értelmében a kora-középkor kiemelkedő tudósa. Az ókereszténység egyébként is a maga bájával még elvétve képes volt - vagy csak a forráshiány következménye ez - nagyformátumú, s egyértelműen feketén-fehéren megítélhető karakterek kiállítására.
Izidor sevillában, 636. április 4-én hunyt el, s II. János Pál 1999-ben nyilvánította ki (ragasztotta rá az epitheton ornans-t): Ő az informatika, az internet, és a tudományok iránt érdeklődők védőszentje.
Izidor a zivataros (már akkor is) VI. század második, VII. század első felében élt. Gót származása ellenére, családja - elsősorban bátyja, a nem kisebb forma Leander - hatására a katolikus kereszténység szenvedélyes gondolkodója lett. Legnagyobb munkája, az Etymologiae (Etimológiák), mely játékos, s néhol gyermeteg naivsággal ír MINDENRŐL. E bájosságra egy példa, hogyan etimologizál a latin tudás (scire) szó kapcsán (igénytelen fordításban):
I. könyv, I. caput (részlet):
"Nam scire dictum a discere, quia nemo nostrum scit, nisi qui discit."
A tudni (scire) szócska a tanulni (discere) szóból ered; senki sem tud ugyanis, ameddig nem tanul.
Az Etimológiák 20 könyvből áll, s szerkesztése nélkülözi a tematizálást. A könyvek közötti egységet leginkább Izidor vallásossága képezi, s ettől az egész mű gyűjtemény-jellegű. A 20 könyv riasztóan soknak hat, de ezek nagyrésze valójában 30-40 A5-ös oldalra elférne, s ma egy 4-500 oldalas kötetben kiadásra kerülhetne itthon is. Teljes magyar nyelvű fordítása azonban sajnos még nincs, s egy darabig nem is várható.
Magyarul olvasható a kevésbé érdekfeszítő "Gótok, vandálok, és szvévek történetéről" c. műve, Székely Melinda fordításában. Történelem iránt érdeklődőknek kiváló, egyébként az izidori fegyelem - és a korszak - ékes példája: kevés mellébeszélés, egy-két kiszólás hedonista nőcsábász, vagy alkalmatlan uralkodókra, végig az ariánus kereszténységet szapulva.
Visszatérve az Etimológiákra, Izidor mindenhez ért, csak pár könyvcím a húszból:
a Matematikáról; az Medicínáról; A kozmoszról, és annak részeiről; Hajókról, lakóépületekről, és az öltözködésről; Istenekről, angyalokról és szentekről.
Az Állatokról szóló könyvecskéből kiderül például, hogy a lovakat azért equus-nak (egyenlő) nevezik, mert négyet belőlük egy kocsiba fogva kiegyenlítik egymást. Másutt a ruhakészítés feltalálásáról írja, hogy a pogányok (görögök) Minerva Istennőhöz áldoztak, s ezért ő megmutatta nekik a ruhakészítés gyakorlatát.
Izidort tudománytalanságért hibáztatni természetesen blődség lenne. Korának kiemelkedő gondolkodója érdekesen foglalta össze mindazt, ami szerinte lényeges. S ez a fontos:
Szenvedélyesen fordulni ahhoz, ami bennünket érdekel.
Az internet szerepét ebben meg már nem kell szájbarágni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.