Szinkronrendező

A Google-hozta olvasóknak is üdvözlet!

2013.11.25. 18:22 Megyko

Reneszánsz

Bementél hát a régi szobába.

Igazán bátor volt tőled.

Megtapogattál idegen nyelvű
sok ezer könyvet.

A tapétán simítva emlékezni kezdtél.

    Először Ők volt, aztán csak Ő,
    ki vakolat alól nevetgélő.

És ahogy zsivajban halkabb lesz a frász is,
úgy lesz majd, úgy, ez is parafrázis.

és
emlékeidben hiába válogatsz,
nevek,
holt nyelvek közt matatsz.

  És kezeiddel a simított tapétán
  egy létrát hajtogatsz.

’Szerfusz múlt idő, megjöttem’
- fokait szemeddel tördeled,
 s közben könyv ezer belőled
sámánból tudóst, doktort fe
jez.

Tapéta a falon, múlt idő remeg,
kétségteli a jövő kétségtelen
nekem, neki, nekünk, neked.

Bízzunk abban, hogy
bízni Nekünk lehet.
hogy és majd

Lesz majd még újjászületés.
De még újjászületés lesz majd?

Szólj hozzá!

Címkék: vers


A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronrendezo.blog.hu/api/trackback/id/tr235655592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása